2007. szeptember 17., hétfő

Ne' ruha, igyál kávét!


Helyszín: Székelyföld, Olasztelek.

Időpont: valamikor a 30-as évek eleje de lehet, inkább a 20-as évek vége mondjuk 1925-1930 közötti időszak.

A történetet Édesapámtól hallottam 1982-ben, amikor házat cseréltünk, és az "új" ház egy olyan mestergerendával rendelkezett, amelyikre rá volt vésve az alábbi szöveg: "ÉPÍTETTE BALÁZSI FERENC és neje GÁSPÁR LÍDIA 1908-ban". Amikor ezt a szöveget elolvastam megkérdeztem Apukámat , ki volt ez a Balázsi Feri? Apám válasza:

-Fijam az az embör vót aki eztöt a házat épitötte. Ojjan embör vót, hogy amikor vót a piac Udvarhejön, gyalog hamarébb hazajött mint a busz...
-Azt tudni kell, hogy Udvarhely 45-km.-re van Olasztelektől. Reggel indult oda a busz, és az út kb 3 három órát tartott!! A vásárnak vége volt, úgy dél és két óra között. A busz négykor indult vissza. Amikor a vásárnak vége volt Feri bá a hegyen kersztül elindult haza, s amire a busz beért Olasztelekre ő már meg is uzsonnázott!

-Na édösfijam, egy ijen vásárra, kivitte Feri bátyod a két tinóját. S igen-igen jó áron elatta. S még mielött haza indult vóna, bément a vendéglőbe, s kért a pincértől egy csupor kávét. A pincér amikor látta, hogy mijen rongyos ruhába vót, nem adott neki kávét. Aszonta ijen rongyos ruhájú embört ő nem szógál ki. S akkor Feri bá elment egy bótba s ott felőtözött tetőtől talpig, vót pénze elég. S visszament ugyanabba a vendéglőbe, s leült ugyanahhoz az asztalhoz, s amikor kijött ugyanaz a pincér, kitette a pénzit az asztalra, s aszonta -Hozzon egy vidör kávét! S amikor a pincér kivitte, ott a szeme előtt levetközött, s a ruhát belégyurta a vidörbe, s ezt monta:-Igyál kávét ruha, met neköd hozták!... S azután kifzette a vidör kávét és eljött onnón.

2 megjegyzés:

egyszeriember írta...

Nagyon velős történet, nem tudom, hogy ma hány ilyen bátor ember van?!:)
Jó, hogy leírtad, sajnos én nagyon sok régi jó sztorit elfelejtettem...

erdővidék írta...

Szia Zoli. :)
Örülök, hogy benéztél ide. Ez a szóbanforgó család, tipikus példája a sajátságos székely módon gondolkodó, és ezen belül is az Erdővidéki székely embereknek.