2008. február 27., szerda

Az újra megnyított akna

Időpont:2008 február 7
Helyszín: Tótvár, Baranya megye

Az akna kékre mázolt acélköpenyét a Nyugat Mecsek, D-Ny-i vonulatánál, Kővágószőlőstől kb. 1 km-re vettem észre. Nem érzékeltem egyebet a külvilágból , csak a falú távolba eső, Lego kocka méretűvé összetörpült házait, és a zajvédő fültokon át a helikopter lapátjainak, csattogó zaját. A torony, szinte a földből emelkedett ki. Soha nem láttam még ilyen konstrukciót. Szakítva az eddig megszokott betonpilléreken nyugvó tömbházszerű aknatoronnyal, vagy az "önhordó" acélszerkezettel , amely Eiffel toronyszerű építmény... ez egy hengeres acélköpeny volt, fölfelé enyhén "tronszkónikus", azaz lapos emelkedésű csonka kúp. Nagyon hasonlított az ismert víztározókhoz, a "Hidroglóbuszokhoz". Mint említettem kékre mázolva. Ha nem tudom, hogy aknatorony, megesküdtem volna hogy a Dél-Dunántúli Vízmű, épülőben levő víztározója.
A pilóta É-K-i irányból közelítette meg a tornyot. Leszállni készült.
Még mindig nem tértem magamhoz...
-Mit keresek én itt?
Tegnap mikor a kezmbe adták a felhatalmazást, azt hittem, csak álmodom!
Álmaimban sem mertem volna gondolni arra, hogy ez újra bekövetkezhet!
Az aknát, a régóta használt aknát újra nyitották!
Már szállított. Az aknatorony belseje sárgára volt mázolva. Makulátlan tisztaság mindenhol. Látszott, ez az építmény már egy teljesen új konstrukció, számomra eddig ismeretlen technológiával...ahol a végtermék: a sárga por már az akna udvarában elkészül.
A technikusok fehér védőruháján, ott láttam a névre szóló személyi filmdózimétert. A torony belső acélköpenyén, szemmegasságban öles betűkkel: "Figyelem! Fokozott sugárveszély!"
-Még mindig nem tértem magamhoz! Azt sem tudom ki nyomta a kezembe, a fejvédő sisakot, az akkumulátoros fejlámpát,az önmentő készüléket, a gumicsizmát, és a leszállási engedélyt biztosító mágneskártyát... amelyiken a személyes ujjlenyomat azonosítón kivűl, retina, és hang azonosító is volt! Ezek nélkül a szállító "kasba" sem tudtam volna beszállni. "Szállítókas", amelyik leginkább egy óriási akváriumhoz hasonlított, lehetővé téve ezúton a kasba utazóknak, a kasból való kitekintést, ami elsősorban a karbantartó személyzet számára nyújtott állandó védelmet, a teljes térbeli megfigyeléshez. Miután a megfelelő azonosítások után beszálltam a "kasba", tudtam meg, hogy olyan anyagból készítették, hogy ha szállítás közben a tízenhatszoros túlbiztosítás ellenére elszakadna az acélsodronyok sorozata, a szabad esés hatására a dinamikai elvnek megvelelően a kas csepp formává alakulna, és úgy zuhanna lefelé, hogy a földet érés pillanatában, a kas anyaga a bele építetett mozgás érzékelő chippekkel, felfogná az ütközési energiát, és csökkentett impulzusokkal helyezné a földre, azaz az akna talpára a kast. Hasonlóan, mint amikor egy labdát leejtünk a magasból, és az egyre kisebb pattogásokkal megáll. Elveszíti a mozgási energiáját.
-Azt is a beszállás pillanatában közölték, hogy ez az első "céges" műszak. Az eddigi munkálatokat az ismeretlen külföldi befektető cég végezte, végeztette. Egyebet nem közöltek. Még annyit, hogy az első és éjszakás műszakot Sashegyi irányítja.
-Csak ekkor eszméltem föl egy keveset. Ő is itt van? A Kistáska? És hogy-hogy eddig nekem nem szólt? Persze ezeket csak magamban, mert a megdöbbenésből még az sem zökkentett ki igazán, amikor a kas "megindult" lefelé. Nagyon rég volt amikor először tapasztaltam, a közel szabadeséssel haladó kasban való utazás élményét. A személyszállító sebességet csak azért korlátozták 7.8 m/s-ra, mert akkor még nem tudták a megfelelő biztonságot garantálni a személyek védelmére, de a teherszállítás már akkor is a szabadesés sebességével zajlott: 9,8-10.3 m/s.
-Emlékszem ezt a szabadesés "fölötti" sebességet nehezen tudtam megértetni Mácsai Ferivel...
-Ez a "kas" 18.0 m/s sebességgel szállította a személyzetet. Amikor beszálltunk a kasba, be kellett szíjjaznunk magunkat egy hevederbe, amelyik szorossan odapréselte a heréimet, és az egész testemet a szállító alkalmatosság falához.
-Amikor az "Indul" jel elhagzott, eszméltem rá, hol vagyok valójában.
-A "talpon" 1500 m mélységben szokatlan világ fogadott. Pláza szerű folyósóra léptem ki a szállító kasból, ahol jöttek szembe velem az éjszakás műszak emberei. Javarészt lengyel és ukrán vendégmunkások. Ott jött velük Sashegyi Józsi. De valahogy olyan furcsa volt. Úgy viselkedett, mintha soha nem találkoztunk volna. Mintha, valahogy teljesen idegen lenne ő is a sok vendégmunkással. Nem is nézett rám. Pedig amikor elmentünk egymás mellett láttam a szemein, hogy látott engem.
-Nem értettem az egészet. Miért nem nézett rám? Miért nem köszönt: -Jó szerencsét! De már nem volt időm tovább gondolkodni. Kicsit megnyugodtam, ha Ők kibirták idelenn tizenkét órát, nekem is menni fog. Odaértünk a Lanovkához, bepötyögtem az indítókódot és az elindult velünk tovább a mélység felé.

11 megjegyzés:

s@só írta...

Hát Öregem! ez a beszarás, de nagyon - nagyon kemény egy beszarás, sőt még annál is...
ilyent álmodni Vitya! hát kíváncsian várom, hogy mikor eszméltél fel?
És ha ez vígasztal, néha álmodom én is igazi bányával.... de nem jó álmokat. Jó szerencsét!

vitya írta...

Szia s@só! :))
Örülök, hogy te vagy az első, aki beazonosította a történet eredetét...
...még elterjedt volna a hír a Baranyai Tótvári szupermodern bányáról.
...csak úgy tódult volna a tömeg,munkafelvételre. ;)

Zoltán írta...

valahogy törlődtek a kedvenc veblapjaim címei, és csak most találtam ide vissza, de jó!
Nagyon jók ezek az írások! Ez a bányás pedig tényleg olyan, hogy már el kezdtem keresni, hogy tényleg, hol van pontosan ez a Tótvár / Flickr térképe ezt a helynevet írja ki , ha egy képet a Jakab-hegyre jelölsz:) / Egyébként tényleg hallani az újbóli urán kitermelésről-nem? Csak valami olyasmi, hogy vegyszerrel nyomják ki vagy mifene..

vitya írta...

Üdv. Zoli.
A Tótvári üzemi meddőhányó, a Kővágószőlősi Golgota tetőn vezető út Nyugati oldalán található.
Az ismert hírblokkban szereplő uránkitermelést a Mecsekurán is alkalmazta, Dinnyeberkiben.
A White Horse cégnek a kutatófurásokat Bátaszék határában, a Rotaqua cég végzi.
Laza szerkezetű vörös homokkőből, savas kioldással lehetséges az urán felszínre szivattyuzása.
Üdv.vitya.

Caver írta...

Nagyon tetszik ez az írásod is, magával ragadó! Lám-lám, te bányáról álmodsz, én meg barlangokról szoktam :) Átérzem egy egy ilyen álom furcsaságát! Én is gyakran újraálmodom a különböző föld alatti (pár napos, egy hetes...) táborokat melyekben részt vettem, álmomban olyakor összekötve különböző, egymástól távoli barlangrendszereket, gigantikus termekkel és aknákkal, zúgó föld alatti patakokkal... Kíváncsian várom a folytatást! Még ha nem is álmodtad tovább!
Üdv, Béla

vitya írta...

Szia c(h)aver ;)
Igen az álomban egy nagyon sajátságos világot láttat velünk az agyunk, a maga forgatókönyvével. A gondolatainkat is beleképezi a megtörtént, látott eseményekbe, és az emlékek "vincseszteréből" kiragad egy-egy kockát...találomra és kész van a film.
vitya.

Caver írta...

Szia! Szerintem nem kaptál meg egy levelemet (képes), vagy elfoglaltságod miatt vagy azért mert a yahoo-s mailcímed spamnak minősítette az enyémet. Más címedet nem ismervén itt üzenek neked (ezt biztos megkapod)

A lényeg: küldtem neked egy levelet, hozzá csatolva pedig egy fotódat. Ha lesz időd nézz utána!

üdv,
Béla

vitya írta...

Szia Béla.
Ne haragudj. Valóban nem kaptam levelet. Biztos lehetsz benne, hogy válaszoltam volna.
Kedvellek.
Nem mindennapi emberi tulajdonságod van: önzetleség. (!)
Írj, kérlek erre a címre:
viktonagy@gmail.com
vitya.

vitya írta...

"névtelen"-nek üzenem:-nem érkezett hozzám egyetlen megjegyzésed sem. Valóban moderálva vennek a bejegyzések, de egyetlen bejegyzés sem érkezett moderálásra "névtelen" címen.

Névtelen írta...

Most megint próbát teszek.
Azt írtam, hogy mikor elkezdtem olvasniat jutott az eszembe, hogy valamiből kimaradtam, pedi ez nem jelemző rám. De mikor a Sasi lett abánymester rájöttem az igazságra. Te Vitya nagyon jól írsz , a focista után ez is nagyon tetszett.
lehet nem írtam be a betúket?

vitya írta...

Üdvözöllek kedves anonymus. ;)
Látod, mégis sikerült.
Köszönöm szépen a látogatásod.
Igen, elképzelhető, azért nem köldte el a kiszolgáló a bejegyzésedet, mert hiányzott belőle valami. Nem a szövegből, hanem az azonosítóból. Ez a napló rész van csak moderálva. A fényképes tárhely a fotóimmal, akítv. Oda lehet beírni moderáció nélkül is.
Üdvözöl Viktor.